Tenerife - Regency Resorts 8 nap/7 éjszaka 149 €.
A hét nagyobb és a hozzájuk kapcsolódó több
kisebb szigetekből álló Kanári szigetcsoport közigazgatásilag
Spanyolországhoz, földrajzilag viszont Afrikához tartozik. A hét
nagyobb méretű sziget: La Palma, La Gomera, Gran Canaria,
Fuerteventura , Lanzarote, Tenerife, valamint El Hierro, és néhány
kisebb: Alegranza, Graciosa, Montana Clara, Roque del Este, Roque
del Oeste és Lobos. A szigetek összterülete 7500 km2. A 2034 km2
kiterjedésű Tenerife a vulkanikus eredetű Kanári-szigetek legnagyobb
és legváltozatosabb tagja. Központi részén emelkedik a Pico de Teide
tűzhányó, amely 1798-ban tört ki utoljára. Éghajlatát tekintve az
örök tavasz jelzőt kaphatná, mert hiába Afrika közelsége, a
passzátszél és az Atlanti-óceán áramlása összhangot teremt, ami
nyáron 30 fok alatti, télen pedig 20 fok feletti hőmérsékletet
eredményez. A turisztikai
paradicsom két provinciára, tartományra oszlik. Las Palmas
tartományhoz tartozik Lanzarote, Gran Canaria és Fuerteventura
szigete, Santa Cruz de Tenerife tartományt Tenerife, La Palma,
Gomera és Hierro alkotja. A szigetek törvényhozása négy évenként (a
választás után) átköltözik Santa Cruz de Tenerifére Las Palmas-ról,
illetve viszont. Mindkét főváros megkapta Madridtól a vámmentes
kikötő státust. A szigetek lakossága 1 610 000 fő (1997).
A szigetek egy úgynevezett forrópont (köpenyoszlop) felett
keletkeztek, ezért kizárólag vulkanikus kőzetekből állnak,
mindegyikük közepén egy-egy vulkánnal. Tenerife szigetén emelkedik
Spanyolország legmagasabb pontja is, a 3718 méteres Pico de Teide.
Tengerészek szerint ez az a csúcs, amely az összes hegy közül a
legmesszebbről látható.
Kanári Szigetek Éghajlata
Éghajlatát a széljárás határozza meg, ennek megfelelően a szelek 11
fajtáját különböztetik meg. Nyáron a száraz passzát jellemző, télen
pedig a csapadékot hozó nyugati szelek, de ezeket a száraz, sivatagi
eredetű sirokkó akár hónapokra is elnyomhatja. A július és az
augusztus a két legmelegebb, a január és a február a két leghidegebb
hónap. Télen az 1800 m-nél magasabb hegyekben havazik.
A hideg Kanári-áramlás miatt a tengervíz hőmérséklete földrajzi
helyzetéhez képest hűvös (18–22 °C).
Kanári Szigetek Növényzete
A szigetcsoport – a Madeira- és az Azori-szigetekkel együtt – az északi flórabirodalom Makaronézia flóraterületének része, de eredeti növényzete, a kanári babérlombú erdő mára jóformán csak La Gomera szigetén maradt meg. Az ennek megóvására létrehozott Garajonay Nemzeti Park 1986 óta Világörökség része.
Kanári Szigetek Állatvilága
Az eredeti növényzettel az eredeti állatvilág is jórészt kipusztult.
Hierro szigetének óriásgyíkjait még a bennszülöttek irtották ki –
több száz endemikus rovarfaj azonban fennmaradt.
Endemikus madárnak az erdei pinty (Fringilla coelebs) néhány alfaját
tekinthetjük:
Fringilla coelebs canariensis: kanári erdei pinty (többfelé a
szigeteken),
Fringilla coelebs ombriosa: Hierro-szigeti erdei pinty (Hierro
sziget),
Fringilla coelebs palmae: palmai erdei pinty (Las Palmas).
Kanári Szigetek Természetvédelme
A Kanári-szigeteken jelenleg négy nemzeti park működik:
Teide Nemzeti Park (Parque Nacional del Teide) (Tenerife)
Garajonay Nemzeti Park (Parque Nacional de Garajonay) (La Gomera)
Caldera de Taburiente Nemzeti Park (Parque Nacional de de la Caldera
de Taburiente) (La Palma)
Timanfaya Nemzeti Park (Parque Nacional de Timanfaya) (Lanzarote)
Kanári Szigetek Gazdasága
A szigetek gazdasága a hódítás óta mindig egyedi volt, a
domináns termék koronként változott: Amerika felfedezésig cukornádat
termesztettek, utána bort. A halászatot bíbortetű tenyésztése, majd
banántermelés, végül a turizmus váltotta fel. A bíbortetű-tenyésztés
a 19. sz. első felében volt különösen intenzív; ehhez
Közép-Amerikából medvetalp - kaktuszokat telepítettek be,
amelyek jelentősen hozzájárultak a szigetek őshonos növényvilágának
kiszorításához. Az anilinfestékek felfedezése (1856) hamarosan a
bíbortetű tenyésztését is gazdaságtalanná tette, és a szigetek fő
termékévé a banán vált. Ennek termesztése főleg Spanyolország
európai csatlakozása óta hanyatlik – egyrészt, mert az ültetvényeket
öntözni kell, ami megdrágítja a termelést, másrészt, mert az itteni
törpebanánt az Unió csak másodosztályúnak ismeri el: hiába finomabb
az 1. osztályúnak minősített banánoknál, ha rövidebb és görbébb
azoknál.
A vulkanikus talaj és az éghajlat különösen kedvez a
szőlőtermesztésnek, ennek dacára az itteni (főleg vörös) borok
minősége nem kiemelkedő. Termesztenek cukornádat és különféle
gyümölcsöket, némi dohányt és kávét is – ezeket több településen fel
is dolgozzák. A halászflották főleg a turistalátványosságoknak
számító halpiacokra viszik portékájukat, de egy keveset konzervként
továbbítanak a kontinensre.
Manapság a Kanári-szigetek lakosainak legnagyobb része az
idegenforgalomból él. Hotelek, éttermek, üzletek, strandok és a
kapcsolódó szolgáltatók várják a látogatókat.
TENERIFE UTAZÁS
BEMUTATKOZÁS
MEGHÍVÓ
INFORMÁCIÓK
KANÁRI -SZIGETEK
TENERIFE
SANTACRUZ
KIRÁNDULÁSOK
VÁSÁRLÁS
PIACOK
TELEPÜLÉSEK
STRANDOK
KÖLTSÉGEK
REPÜLŐJEGY
FAPADOS
REPÜLŐTÉR
ÜDÜLŐK
APARTMANOK
SZOLGÁLTATÁSOK
UTAZÁSI AJÁNLAT
PROGRAMOK
LOROPARK
BÚVÁRKODÁS
HORGÁSZÁS
TÉRKÉPEK
KÉRDÉSEK - VÁLASZOK
KAPCSOLAT